Elindult Dánia közszférájának váltása LibreOffice 25-re, mindezt Linux alapokkal.

Radikális váltás 3+3 hónap alatt

Az első lépés már elindult a Digitalizációs Minisztériumban. Mindössze bő 2 hónap alatt, szeptember 1-re (főt vélhetően már augusztus második felében) a munkatársak nagyobbik részének munkaállomásain már natív Linux és a LibreOffice 25 fog futni.

A következő mérföldkő pedig decemberben következik.

Ekkor már a közszféra más szervei is a LibreOffice 25 augusztusi frissítésére váltanak.

Nem az első ország

2007 óta egyre több LibreOffice-ra és Linuxra váltást láthatunk, az elmúlt 4-5 évben pedig még inkább elindultak ezek a folyamatok.

Az is látható, hogy a natívhoz egyre közelebb járó Android/Linux is közre játszik ebben, az okok tehát:

• Kényelmes és megszokott szuperstabil felület
• Szabad, digitális függetlenség, szuverenitás
• Gazdaságosabb támogatás a nyílt forrású ökoszisztémának, szabad versenynek köszönhetően

Megjelent és óriási szenzáció az Android 16, amely mérföldkő az iskolai térben is a digitális kultúra terén, innentől ugyanis minden eszközön, gazdarendszertől függetlenül kényelmesen és szabványosan (ISO 9945) használhatjuk az összes alkalmazást, amire az iskolai térben szükség van, és még mással is kecsegtet a korszerű rendszer.

Esztétika: korszerű, okosabb felület érkezik

A hétköznapi életben már jól megszokott, szeretett androidos material dizájn 3-as verziója érkezik, ami még emberközelibbé teszi a felület több és okosabb animációval, szín és kontraszt hatásokkal.

AVF virtualizáció: innentől minden app megy, amit a sulinkban használunk!

A Google az USA-ban már jól bevált sulis gépeit teljesen egységesíti a más használatokkal.

Az Android 16 az első olyan kiadás, amely már alapértelmezetten tartalmazza a 15 élettartalma során behozott guest Linux-képességet. Ez konkrétan azt jelenti, hogy gombnyomásra bekapcsoljuk a telefonunkon és a tableteken a szabványos Debian alaprendszert, melyben a már megszokott Office 25 mellett vígan futtathatjuk a suliban elvárt olyan szoftvereket is, mint például az Inkscape rajzoló, vagy a GIMP fotókezelő.

Ez végre elhozza azt a lehetőséget, hogy a suliban, akármilyen eszközhöz nyúlunk, mindegyik tartalmazza ugyanazokat a szükségesen használt alkalmazásokat akár a kellő 3D gyorsítással is!

Az oktatásban (is) tökéletesen használható új ökoszisztéma mérföldkő az Android sikertörténetében

Beépített hangmegosztás

Kellemes új, beépített képessége az Androidnak az "Audio sharing", ezzel a gyakorlatban nagyon kényelmesen lehet akár több BT-képes eszköz felé és szórni a zenét, beszéd-alapú élőzésre is kiváló.

Ezen felül nagyszerűen továbbskálázott értesítési rendszer és sok apró, de remek funkció vár még ránk, amit az iskolában a legfontosabb diákok, tanárok, adminisztráció szempontjából is a nagy hatékonyság és kényelem új szintjét hozza. Az iskolai szoftverüzemeltetőknek, rendszeroperátoroknak és rendszergazdáknak pedig csettintősen hatékony menedzsmentet ígér.

Az Android 16 június 10-én természetesen először a Pixel telefonokon jelent meg, azonban júliusban már más készülékekre is telepíthető lesz, így szeptembertől új korszak kezdődhet az iskolákban,

Rajzoljunk a számítógéppel! :-)

Kultúránk részben vizuális. Sőt, mondhatjuk, hogy a szöveg és hang mellett a kultúránk egyik legfontosabb és legalapvetőbb része a látvány, a kép.

. Ábra: Barlangrajz a 3 fivér barlangból. Jobbra egy zenélő íjon játszó sámán – forrás: Wikimedia Commons

Az alaptechnika szerinti 2D számítógépes rajzolásnak rengeteg, egymással átjárható eszköze van, közösen – például megint csak a Google Drive-on a Google rajzokkal – vagy egyénileg is alkothatók és később akár meg is oszthatók rajzok. A legprofibb rajzprogram, amit általánosan használhatunk az Inkscape, de, amint írtuk, ezek teljesen átjárhatók.

A rajzokon objektumokat hozunk létre, rétegeken lehet egyszerűeket is, de görbék/ívek segítségével tetszőleges nyílt vagy zárt útvonalakat is létre lehet hozni, ezt a technikát kell először megtanulni.

A rajzok előnye, mentése, megosztása

A rajzok animációs és minden szempontból is sokkal rugalmasabbak – persze másra is jók – mint a fényképek. Tetszőlegesen nagyíthatók is, mivel „csupán” útvonalak létrehozásához szükséges csomópontokat írnak le szerencsés módon pici szöveges kódú SVG fájlokban. Az online készített rajz megosztása a szokásos módon történik, az offline készítetteké pedig szintén lehetséges például a szokásos platformokon: az OpenClipart.org -on vagy a Wikimedia Commonson és így tovább.

Kitöltés és körvonal

A nyílt vagy zárt útvonalakból létrehozott objektumok színezésében is számos lehetőség van, az egyik a körvonal.

Rendkívül látványos viszont a kitöltés színek beállítása, amely történhet palettából, de sokkal izgalmasabb lehetőségekkel egyénileg is! :) :

Tanuljuk meg a számítógépes színkeverést! :)

A kijelző vörös (R), zöld (G) és kék (B) fényeket kever össze hozzáadó módon, ennek a logikának a mentén a legegyszerűbb színkeverés a 4 byte-os RGBA, ahol az A az alfa-csatornát, az adott szín fedését jelenti.

Az RGBA színkeverésnél tehát mind a három fény összetevő tízes számrendszerben 0 és 255 közti értéket vehet fel (16-os számrendszerben 00 és FF közöttit).

Rétegek

Amint írtuk, az objektumok, és objektumcsoportok egymás feletti rétegeken jönnek létre. A sorrendiség bármikor változtatható.

Kijelölés, objektumcsoportok és lehetőségek az átalakításra

A 4 fő eszköztípus közül (kijelölés, toll/görbék/ívek, előre elkészített alakzatok, szöveg) az eszköztáron a mutatókurzor szerű, balra ferdén (általában fehér) fel-nyilat mutató kijelölő eszköz gomb az egyik legfontosabb. Bármelyik objektumhoz ezzel lehet általánosan (például mozgatáshoz, átméretezéshez), vagy még egy kattintás után például forgatáshoz hozzányúlni.

Az objektumokat össze lehet fogni („egyesíteni”) csoportokba úgy, hogy a kijelöléshez a szokásos Ctrl/Shift segédbillentyűket is, majd a megfelelő gyorsbillentyű-kombinációt vagy menüpontot használjuk. Ez segít abban, hogy akár együttesen is át tudjuk alakítani őket, például elmozgatni, elforgatni.

Inkscape: csomópontok szerkesztése

A profi rajzprogramokban a csomópontok és ezáltal az útvonalak görbéi utólag is szerkeszthetők. Az eszközöket a bal oldalon találjuk, a csomópont eszközzel egy objektumra rákattintva csomópontjai, görbéi szerkeszthetővé válnak.

A dokumentum-kód hekkelése, betekintés a módosításhoz

Az SVG-rajzok kódja XML-formátumú elemeket ír le <nyitó> és </záró> címkével, <!-- → megjegyzésekkel, akárcsak egy weblap, amibe természetesen be is ágyazható és animálható. A fő elem maga az <svg>, vagyis maga a rajzdokumentum különféle tulajdonságaival. Nézzük egy példát, hogy is néz ki a kódban a legfontosabb részlet, ha például csak egy pontos kört rajzolunk! Ez megtekinthető az Inkscape XML-szerkesztőben is:

<svg xmlns="http://www.w3.org/2000/svg"> <!-- az xmlns rész elhagyható egy weblapban -->

<circle cx="36" cy="36" r="12" fill="red" /> <!-- egyesített nyitó-zárótag forma -->

</svg>

Nézzük meg közelről ugyanezt megjegyzések nélkül, mindössze ez a pár karakter az egész kód:

<svg xmlns="http://www.w3.org/2000/svg">

<circle cx="36" cy="36" r="12" fill="red" />

</svg>

Vagyis van maga az <svg> elemünk, aminek adhatunk attribútumokat, például méretet, és azon belül egy szép, piros kör.

Animálás

Az SVG rajz a feladat összetettsége szerint 3 technikával is animálható, közöttük van a szokásos lépcsőzetes stílusmegadás lehetősége (CSS) és az alapszintű programozás (JavaScript segítségével) is.

A legegyszerűbb a SMIL animáció, ez is képes a mozgatásra és minden más animáció megjelenítésére a webböngészőben is, ezt is próbáljuk ki a digitális kultúra órán! :))

Feladatok:

1.: Próbáld ki a rajzolást, akár online, akár az Inkscape program eszközeit felfedezve. Első körben azt az eszközt fedezd fel, amivel görbéket/íveket tudsz rajzolni. Ezek lehetnek zárt útvonalak is. Készíts 2 ilyet eltérő kitöltő színnel. Húzd a másodikat az első fölé, színének fedése legyen féláttetsző. Tetszik, ugye? Ha láttatok már színes üvegekből készült műalkotást, például gótikus rózsaablakokat, akkor ilyen szépeket Ti is nagyon könnyen tudtok már csinálni! :-)

2.: Próbáljatok figurákat, például állatkákat rajzolni több objektumból, amiket csoportosítsatok össze és mozgassátok! :-)

Folytatása következik ...

A Taní-tani-n jelent meg Bessenyei István kiváló írása, amely összefügg a digitális kultúra tantárgy eszméjéből adódó feladatokkal is, és az óriási szakadékkal, ami ma a diákok vegyes bejövő kompetenciája és a NAT elavult szemléletét követő iskolák között van.

Az írás kiemeli, hogy a [funkcionális – a szerk.] digitális írástudás lehetősége napjainkban a tudás, a gyakorlati életre való sikeres nevelés egyik legnagyobb pozitívan kihasználható funkciórobbanást hozza.

Ideértve a mesterséges intelligencia megfelelő beemelését is, amelyről már korábban szóltunk.

Ugyanis a diákok eltérő bemeneti szinteken, de kapcsolatban állnak a mesterséges intelligenciával, amit jól, előnyükre is használhatnak, ha a tanárok – e tekintetben élükön a digitális kultúra tanárokkal – a megfelelő felkészültséggel használnak, ezért hasznos a módszerek kiválasztásánál a diákok véleményét, valódi demokratikus részvételét is biztosítani:

Bessenyei István kiváló cikke a Taní-tani-n itt:

Mennyit ér a diák szava?

A digitális kultúra tantárgy új szabad tananyaga született meg.

Az anyag az irodalom, történelem, művészetek tanulásában nagyon hasznos 2-részes, nyilvános művelődéstörténeti jegyzet, amely szépen inspiráló a középkor-újkor áttekintésére

Az Európai csoda születése és világa

Folytatásokban közöljük a nyáron megjelenő Digitális kultúra írástudóknak és ... 2 részes tankönyvsorozat fejezeteit:
Szervác Attila:

Digitális

kultúra

írástudóknak

I.

I 

Előszó. Köszönet

A digitális művelődés, a funkcionális digitális írástudás ma mindennapi életünk része egy reményeink szerint nagy mértékben szabad információs társadalomban, a digitális kultúra tantárgy kellő tartalommal megtöltve nagy teret ad a kreativitásnak, és az olyan alapvető pedagógia módszereket is segíti, mint a differenciálás vagy a projektmunka, közösségteremtés.

E szabad, Libre art licencű kétkötetes könyv jelen, első kötete a digitális kultúra tantárgy belépő korosztályát célozza. Azt a korosztályt, amely már magabiztosan olvas, általában látott már digitális eszközöket, de eddig csak nagyon alacsony kompetenciával használta azokat, a digitális kultúra órán viszont hatékonyan használhatja őket, mint kutató-fejlesztő eszközöket.

Ugyanakkor már ez a kötet is figyelembe veszi azokat a célokat, amelyek majd az érettségi irányából közelítő II. kötetben jelennek meg.

Célszerű a szabad kiadás, hiszen ez teret ad mind a hibák javítására, mind a karbantarthatóságra, ami különösen fontos, tekintve – és ezt több, mint 2 évtizedes tapasztalat is mutatja – hogy az újabb és újabb generációk más kompetenciákkal érkeznek ehhez a tárgyhoz.

Hosszú időn át fiatalokkal dolgozni egy jó közegben mindig öröm, és ezért többeknek különösen hálával tartozom, közülük is kiemelném mindenek előtt a csodálatos Ferencvárosi Sport Általános Iskola és Gimnáziumot, akiket hosszú éveken át segíthettem rendszergazdaként és tanárként egy nagyszerű közegben.

Hálás vagyok továbbá a ReSuli Alapítvány hálózatának, akik révén szintén remek kollégákkal és gyermek közösségekkel dolgozhattam együtt.

Korábbi, általános iskolai közegben dolgozó mentoraimnak, akik először lehetővé tették, hogy kistinikkel pedagógiai tapasztalatot szerezzek, Budapest VI. kerületéből kiemelten a szentesi Rózsásné Dömsödi Annának és Némethné Pörje Juditnak, valamint Szabó Erikának – Új Suli Alapítvány.

Valamennyi gyermeknek, szülőnek, iskolának, tanár kollégámnak, akikkel együtt tanulunk, tanítjuk egymást.

Mi a digitális kultúra?

A kultúra – magyarul művelődés – általában minden magasabb szintű tevékenység, lehet az művészet, tudomány, játék, bármi. A digitális kultúra olyan befogadó/alkotó művelődés, amelyekben szerepet játszanak a digitális eszközök. Ezek olyan eszközök, melyek az információkat alapvetően számjegyekkel (digit) tartalmazzák és ez alapján jelenítik meg. A hagyományos számítógépek kettes számrendszerben dolgoznak, egy számjegyen, biten 0 vagy 1 értéket tudnak tárolni. A jellemzően angolul byte-nak nevezett 8-bites egység tehát tízes számrendszerben leírva 0 és 255 közötti értéket vehet fel...

Számítógép

A digitális kultúra eszközei ma már a legtöbbek számára kézzelfoghatók, például digitális alapon működnek ma már a képernyők, vagy tágabban mondva az életben mindenhol található kijelzők, sőt a hangszórók és egyebek is.

Közülük azok eszközöket, melyek összetett műveleteket is tudnak végezni, általános értelemben számítógépnek nevezzük.

Talán nem túl meglepő, de számítógépek tulajdonképpen a mobiltelefonok is.

1. Ábra: A Raspberry Pi 400 billentyűzetbe épített zöld számtógép és különéle Raspberry Pi egylapos számítógépek – Forrás: Wikimedia Commons

A fenti képen látható egy számítógépnek tekinthető eszköz lelke, egy nyomtatott áramkör és rajta az utasításokat feldolgozó egység (processzor) és a memória.

A kép háttérében pedig olcsón beszerezhető és üzemeltethető fehér igen érdekes, úgynevezett egykártyás számítógépet láthatunk, itt az egész gép a billentyűzetben helyezkedik el, amihez egy monitort és egy egeret igen könnyen kapcsolva, már kezdhetjük is az alkotást :-)

Ott, ahol lehetőség van, azért érdemes fizikai billentyűzetes, külön kijelzős számítógépet használni, mert az egészségre, az emberi szervezetre jóval kedvezőbb, és ez nagyon fontos szempont! :)

Mivel egy egészséges számítógép igen fontos eszköz, és ráadásul kinyitható, tanulmányozható :-) ezért első körben ezen modellezve mutatjuk be egy számítógépként használható eszköz általános felépítését.

A számítógépi eszközök felépítése

A számítógép felépítésének többféle elve lehet, ezek közül a legismertebb, szinte minden eszközben elterjedt a Neumman János világhírű matematikus által Neumann-elv, pontosabban Neumann-elvek.

A lényeg szinte minden esetben ugyanaz, a számítógépnék 2 alapvető része helyezkedik el egy (alaplapi) vagy több nyomtatott áramkörön.

A számítógép 2 fő egysége: processzor és memória

• a számítógépben lévő feldolgozó egység (processzor) kódok alapján utasítássorozatokat futtat. A számítógépi eszközök rendszerezhetők is az alapján, hogy milyen ők milyen kódokat ismernek, ezek gépi kódok, és összetettebb programoknál már elég bonyolultak. A programozók ember által is jól átlátható forráskódokat írnak, ezek válnak gépi kóddá. A forráskód az, ami alapján pontosan átlátható, hogy mit csinál a kód.

• a más alapvető rész a memória, amellyel általában a processzor nagyon gyorsan tud adatot cserélni, itt tárolódnak futás közben a programok és adataik, mely lehetnek sok kilobyte, megabyte, sőt gigabyte méretűek is. A 2020-as években egy 16 gigabyte méretű memória már nem ritka.

Belső és külső perifériák, ház

A számítógépek további fő részeit, a processzort és memóriát különféle okokból rendszerint egy „házban” tároljuk, ezen belül vagy kívül kapcsolódnak hozzájuk perifériák.

• A legfontosabb perifériák általában a belső háttértárak, kapacitásuk a 2020-as években sok tíz gigabyte, de akár több terabyte is lehet, róluk töltődnek be a programok: a választott operációs rendszer, felület, alkalmazások.

• Ki- és bemeneti perifériák például, az alap vagy érintő képernyő, hálózati csatlakozók, billentyűzet, egér. Fontos belső, de külső kimenettel is rendelkező periféria a hangkártya is, amely hangszórót, mikrofont kezel.

Feladat: kapcsoljuk be a számítógépet, figyeljük meg az operációs rendszer indulását, és a bejelentkező képernyőt!

Az operációs rendszer

Ahhoz, hogy a számítógépi eszközt kezelni tudjuk, szükségünk van rajta legalább 1 úgynevezett operációs rendszerre. Ezt tulajdonképpen magyarul nagyjából „működtetési rendszernek” hívhatnánk, vannak folyamatos alaptevékenységei, például a perifériák (gondoljunk például a képernyőre vagy hálózati csatolókra) rendeltetésszerű folyamatos működtetése, és lehetővé teszi a felhasználók számára történő interakciót.

A gépen több operációs rendszer is lehet, ilyenkor választhatunk, hogy melyiket indítjuk.

Pár szó az interaktivitásról

Amint fent írjuk, és már tapasztaltuk, az általános célú operációs rendszer a felhasználókkal interaktív, vagyis közös tevékenységre hív. Ezt elsősorban szöveges és képi módon teszi.

Legtöbben már gyerek korunk óta találkozunk például automatákkal vagy más, közös tevékenységre felhívó jelképekkel, feliratokkal, ikonokkal.

☞

Itt látható például egy jelkép, amely egyértelműen a megérintésre szólít fel minket, de ugyanez lehet például egy villogó stílusú szövegbeviteli jel.

Felépítése

Azt, hogy egy általános célú operációs rendszer hogy épüljön fel, mint a legtöbb területen: nemzetközi szabvány határozza meg. Közülük a legfontosabb az ISO. Az általános célú operációs rendszerekre vonatkozó legfőbb szabvány az ISO 9945. A legtöbb (nem mindegyik) általános célú operációs rendszer legfőbb vonásaiban megfelel ennek, ezek szerint:

• Az operációs rendszer alapja rendszermag – angolul: kernel. A legtöbb számítógépi rendszeren a legkisebbtől a telefonon át a legnagyobb, legerősebb gépekig a nyílt forrású, ellenőrizhető Linux rendszermag biztosítja a legalapvetőbb funkciókat mind kényelmi, mind biztonsági szempontból. Ő egy különlegesen védett memóriaterületen fut, és normál indítás esetén a kezdeti, más szolgáltatásokat, például a bejelentkezési szolgáltatást indító szolgáltatást futtatja.

• Az operációs rendszer többi alapvető része a felhasználói memóriaterületen fut. Ezek körül most kettő emelünk ki, az egyik az úgynevezett szabvány vagy grafikus héj, tulajdonképpen a felhasználói felület, amiből az alkalmazásokat tudjuk indítani.

• Harmadikként pedig maguk, az operációs rendszerhez tartozó alapvető alkalmazások.

Ennek a könyvsorozatnak a haladó, II. részében az operációs rendszerek működését, haladó kezelését, adminisztrációját részletesebben is bemutatjuk.

Osztályozás

Az operációs rendszereket többféle módon osztályozhatjuk. Figyelhetjük például a szabványosságot és a nyílt forráskódban lévő biztonságot.

Több-felhasználós operációs rendszerek, bejelentkezés

A legtöbb általános célú operációs rendszer több-felhasználós, képes több, különböző jogosultsági szintű felhasználó kiszolgálására. Annak érdekében, hogy megkapjuk a szükséges jogosultságunkat, szolgáltatásainkat általában kifejezett módon szükséges a bejelentkezés, az azonosításon túl pedig kifejezetten a hitelesítés.

Az operációs rendszerre szakszerű módon a normál felhasználónál magasabb szintűvel nem jelentkezünk be. Lehetőleg gondoskodunk róla, hogy a rendszeren számunkra legyen normál jogú felhasználó. A tantermi környezetben ilyenekkel találkozhatunk.

A bejelentkezés folyamata

Ahhoz, hogy a rendszer be tudjon minket jelentkeztetni, alapvetően 2 dologra van szükség.

Először a rendszer kifejezett választás vagy korábbi alapján meghatározza, hogy milyen felhasználó bejelentkezéséről van szó, ezt hívjuk azonosításnak.

Másodszor normál esetben meg kell adnunk legalább egy az adott felhasználóhoz tartozó, általunk ismert hitelesítő adatot, bár az élet egyre több területén, például a digitális állampolgárságnál már 2-faktoros hitelesítés kell. A hitelesítő adat lehet az adott felhasználóhoz tartozó jelszó vagy más.

Feladat: Jelentkezzünk be a rendszerbe és kapjuk meg az alkalmazások indítására alkalmas felhasználói felületet

A felhasználói felület és az alkalmazások elérése

Bejelentkezés után a szabvány vagy grafikus felhasználói felületbe (angolul az úgynevezett „shell”-be) jutunk.

A shell több dolgot tud, de számunkra elsőre a legfontosabb, hogy ebből tudjuk indítani az alkalmazásokat. Az alkalmazásoknak mindig van neve, és a shell mindig lehetőséget ad arra, hogy név alapján, adott esetben argumentumokkal indítsunk egy alkalmazást.

Alkalmazások okos indítása argumentumokkal parancssorból/futtatósorból

Kivétel nélkül minden alkalmazást indíthatunk a szabvány shell-ből, vagy grafikus munkaasztali környezetből a nevével, sőt argumentumokat is átadhatunk neki.

Példa:

firefox -private-window

Alkalmazások egyszerű indítása menüből, ikonnal

A grafikus shell olyan elemekkel is rendelkezik, melyekkel az alkalmazások összetettebb módok nélkül, egyszerűen „rámutatva” is indíthatók.

A legfontosabb vizuális elem: a menü. Itt lehet az alkalmazásokat akár feladattípusuk szerinti kategóriák szerint rendezve is indítani nevük, esetleg ikonjuk alapján.

Ezen kívül számos olyan sáv is van, amely az egyszerű feladatokra kényelmesebbé teszi az alkalmazások indítását, például ki lehet tűzni őket ezekre.

Feladat: tekintsük át a legfőbb alkalmazásainkat, például webböngészők, „irodai” programok, grafikai programok ... Indítsuk el a Firefox, Chromium vagy más nyílt forrású webböngészőt parancssorból és a tálcán lévő ikon alapján, és egy más funkciójú grafikus alkalmazást is. Melyik van az előtérben? Milyen fő lehetőségek közül választhatunk, hogy egy másikat tegyük előtérbe, egyszerűbben szólva: váltsunk?

A webböngésző

A digitális kultúra ma egyik leggyakrabban – ha nem a leggyakrabban – használt alkalmazása a webböngésző program.

Ennek oka az, hogy a web ma már biztosítja a digitális kultúra egyik legfontosabb szempontját, a kollaboráció és megosztás lehetőségét.

Nem csak ennek a könyvnek az alapváltozata, hanem a digitális kultúrában gyűlő szinte minden fontos és tartósan megmaradó elem, valamint annak felhasználhatósága és újrafelhasználhatósága manapság a weben elérhető.

Az iskolába érkezve jellemzően már több tapasztalatunk is van az úgynevezett világháló, röviden web 1.0 típusú felhasználásáról, ahhoz azonban, hogy a digitális kultúrában megfelelően tudjunk alkotni és egymással megosztani elengedhetetlen a web 1-2 alaptechnikájának megismerése.

Biztonságos webböngésző választása, a webböngésző, mint kommunikációs eszköz

A webböngésző használata nagyon érzékeny dolog, mivel a weben több tartalmat is bejelentkezéssel érünk el, ezért egyáltalán nem mindegy, olyan webböngészőt használunk-e, amelynek a működése ellenőrizhető.

Több általános célú webböngésző is elérhető, azonban természetesen itt is igaz, hogy csak a nyílt forráskódjuk alapján ellenőrizhetők tekinthetők alapszinten és igazoltan megbízhatónak, ahogy erre a digitális kultúra tankönyvek is utalnak.

A legáltalánosabb használt nyílt forrású webböngészők a Firefox és a Chromium (utóbbi licencelése lehetővé teszi a rá épülő zárt forrású böngészők készítését is).

Mind a Firefox mind a Chromium indítható még az alapnál is biztonságosabb módban, ez azért is nagyon fontos, mert a webböngészőre kétirányú kommunikációs eszközként tekintünk tudatosan megválogatva, hogy melyik webhelyen mennyire vagyunk névtelenek.

Mind a Firefox privát, mind a Chromium inkognitó mód biztosítja, hogy bezárásukkor vagy akár még hirtelen jött áramszünet esetén sem egyetlen felhasználó se maradjon a weben bejelentkezve akkor sem, ha nem célszerűen jelentkezett be.

Ez egy minimum feltétel, amivel egy digitális kultúra óra megtartható.

Címsor, keresés, látogatott oldalak, könyvjelző

A webböngésző legfontosabb része a címsor, ahova hagyományosan és biztosan a felkeresni kívánt webhely úgynevezett „egyedi helymeghatározóját” (URL) írhatjuk, ennek legfontosabb része a tartománynév, vagy ennek hiányában úgynevezett IP-cím (az internetes kommunikáció szükséges alapvető beállításait később tárgyaljuk). Egy teljes URL-nél a protokollt is megadjuk, de ezt a webböngésző feltételezés alapján ki is tölti nekünk, egy teljes URL tehát például így néz ki:

https://hu.wikipedia.org

A weben vannak olyan szolgáltatások, melyek más weblapokon kulcsszavak alapján keresnek, például a DuckDuckGo, a Google Search vagy mások.

Ezeket a szolgáltatásokat ma már a webböngészők integráltan tartalmazzák, így a pontosabb cím megadása helyett egy lépéssel hátrébb kulcsszavas keresés alapján is el lehet indulni.

A meglátogatott oldalakat a webböngésző megjegyezheti, a privát mód nem jegyzi meg.

A legfontosabb felkeresendő oldalak könyvjelzőbe tehetők, és ez megint csak megkönnyíti, hogy elinduljunk a kívánt webhelyről.

Bejelentkezések megjegyzésének tiltása

A privát mód semmilyen bejelentkezésünket vagy más személyes adatunkat nem jegyzi meg, ahogyan – mint fent láttuk – a meglátogatott oldalakat sem. Használata alapvetően teljesen biztonságos, a rendszeresen meglátogatandó oldalakat tegyük könyvjelzőbe.

Feladat: Nyissunk több lapot a webböngészőben. Keressünk rá olyan témára, amiről jól forrásolt magyar nyelvű Wikipédia oldal van.

A számítógépes szövegbevitel, gépelés alapjai

A mindennapi életben megszokhattuk, hogy a számítógépi rendszerekbe az adatokat sok esetben gépeléssel visszük be, erre sokszor szükség van, ezért tekintsük át a számítógépes szövegbevitel alapjait.

A számítógépi eszközöknél a szövegbevitel alapvető módja az a technika, amit magyarul úgy hívunk, hogy: gépelés (angolul a típuskarakterek ilyenfajta bevitelének neve: „typing”.

A gépelés történhet érintőképernyős virtuális, vagy fizikai billentyűzeten.

A legtöbb billentyű szerepe az, hogy hozzájuk több karakter is van rendelve. Több elrendezés is lehetséges, ezek neve: billentyűkiosztás. A hagyományos magyar billentyűkiosztásra gyakran úgy hivatkozunk: hu_qwertz.

Sajnos a hagyományos billentyűkiosztásoktól a világ nagyon nehezen szakad el, pedig a hagyományos billentyűkiosztás logikája a régi, kezdetleges írógéptechnika miatt pont az, hogy a gyakori billentyűk a lehető legtávolabb – és ezáltal kényelmetlenül – helyezkedjenek el, a helyett, hogy mondjuk az a, e, i, l, s és hasonló leggyakoribb betűk kényelmesen középen lennének. Az a billentyűkiosztás-család, aminek éppen a test természetes ergonómiája a logikája, a Dvorak billentyűkiosztás-család, sajnos a mai napig ritkán használatos.

A gépelésnél, a zenei játékhoz hasonlóan minden ujjunkat használjuk, és legtöbbször azokat a billentyűket használjuk, melyek alapvetően kisbetűket, számokat, vagy az alapvető írásjeleket viszik be.

A többi nyomtató karaktert jellemzően úgy visszük be, hogy először lenyomva tartjuk a megfelelő segédbillentyűt, és hozzá nyomjuk le a kívántat.

A nagybetűket, vagy azokat a karaktereket, amelyek több közül a billentyű tetején vannak, a Shift billentyűpár valamelyikével visszük be, jellemzően ⇧ jelet látunk a Shift billentyűn.

A billentyű jobb alsó sarkában lévő karaktert általában az AltGr segédbillentyűvel visszük be.

Az olyan szabvány rendszerek, mint például a Debian univerzális operációs rendszer fizikai billentyűzeteken elképesztő kombinációkat tudnak, még egy alap magyar billentyűzet-kiosztás esetén, a Shift, AltGr és egyebek kombinációjával a latin betűs világban használatos összes karaktert be lehet vinni.

Az Enter, a Backspace, a Delete és társaik

Az Enter billentyű a billentyűzet jobb oldalán található feltűnő billentyű, jele áltlaban: ↵.

Az Enter billentyű szerepe rendkívül fontos. Az űrlap jellegű beviteli területeken, mind például a webböngésző címsorában, keresőjében, csevegésben, a futtató és parancssorokban, táblázatokban és még számos területen a szöveget az Enter billentyűvel visszük be.

Az egyszerű / programozói szövegszerkesztőkben az Enter sortörést, az „irodai” típusú szövegszerkesztőkben új_bekezdés karaktert hoz létre.

Hátrafelé törölni az általában a normálnál kissé szélesebb, és egy erős balra-nyilat mutató backspace billentyűvel lehet: ← Backspace, ⌫.

A szövegkurzor – amely lehet egy _ vagy | jel és villogó – alatt lévő elem a Delete billentyűvel törölhető.

Navigációs billentyűk és Tab ↹

A billentyűzet jobb oldalán láthatók a nyíllal jelzett navigációs billentyűk, valamint a Home, az End és fel-lelapozó billentyűk is segíthetik a mozgást.

Az űrlapos felületeken a Tab billentyű lépked a beviteli mezők között.

A Control billentyű szerepe

A legtöbb számítógépes billentyűzeten szerepel a Control (Ctrl) billentyű. Ez a szabvány shellben 3 szignált tud küldeni a folyamatnak:

Ctrl+c: SIGINT – megszakítás

Ctrl+\: SIGQUIT – kilépés

Ctrl+z: SIGTSTP – terminál stop

A grafikus shellben a Ctrl+A mindent kijelöl.

Az IBM-PC típusú billentyűzeteken a grafikus shellben a Ctrl+Insert (esetleg Ctrl+c) és a Shift+Insert (esetleg Ctrl+v) a vágólapra másol illetve beilleszt, a Ctrl+z visszavon, valamint a Ctrl a2 alapvető fájlműveletet támogatja, vagyis:

Ctrl+o: megnyitás

Ctrl+s: mentés

Több elem kijelöléséhez is használhatjuk a Ctrl segédbillentyűt.

A Ctrl billentyű szerepe ugyanúgy működik a szabvány és nyílt rendszereken, mint például GNU/Hurd, GNU/Linux, Android/Linux, BSD rendszerek, mint például a Windows alatt.

Apple típusú billentyűzet esetén:

Szabvány rendszer alatt a Ctrl billentyű ugyanezeket a funkciókat hibátlanul fogja betölteni, habár a Command is működni fog. MacOS rendszer alatt a fenti pár billentyűparancsot általában a Command billentyű látja el.

A szövegszerkesztés alapjai

A szövegszerkesztés nevéből adódóan az a tevékenység, ahol szövegeket, egészen pontosan annak alkotóelemeit: a karaktereket nem csak folytonosan, ömlesztve lehet beírni, hanem szerkezetbe lehet őket foglalni, és ez a szerkezet alakítható, jól átlátható eredményt kapunk.

A hagyományos, szép tollal írás helyett, amire a való életben továbbra is számtalan fontos szükség lehet, a digitális szövegszerkesztés hatalmas előnye ez a módosíthatóság.

A bevitel módja, helye, mozgás, beszúró és felülíró mód, beillesztés

A szövegszerkesztő a szövegbevitel helyét szövegbeviteli mutatóval, úgynevezett szövegkurzorral mutatja, a számítógépen nem csak virtuális billentyűzetről választva, hanem a Shift és Altgr fizikai segédbillentyűvel is rengeteg karakter be lehet vinni. Ráadásul nem csak sor-folytonosan lehet írni, hanem a szövegkurzort billentyűvel (vagy akár kattintással). A billentyűzet 4 egymás közli nyílja, illetve az oldal-fel oldal-le, home és end billentyűk is segítik a mozgást.

Az alapvető beszúró üzemmódon kívül – ritkán – felülíró módra is válthatunk, ennek váltogató billentyűje az Insert billentyű.

A felhasználói felület szerkesztési feladatai közül az egyik legfontosabb, hogy egy tartalmat a vágólapra másolni, és onnan a kívánt helyre beilleszteni lehessen. Ez is fontos eszköze a digitális kultúra egyik legfontosabb tulajdonságának: az újrafelhasználhatóságnak.

A szöveg legfőbb szerkezeti részei: címek, címsorok, listák, formátumok

A szövegszerkesztővel kezel szövegeink általában nem rövid feliratok, hanem, több száz, több ezer karakter terjedelműek, mint például egy hosszabb üzenet, levél, jegyzet, ...

Ezeknél azt látjuk, hogy témarészeknél tagolva vannak.

A tagolás legfőbb elemei, mint például ebben a kis fejezetben (vagy persze például bármilyen könyvben) a címsorok, ezen kívül a szövegekben gyakorta szükség van listákra is.

A programozói, mint például a nano, Leafpad, Geany, vagy még annál is egyszerűbb szövegszerkesztőkben és ezekhez képest az irodai típusú kollaboratív vagy asztali környezetekben, mint például a Proton Drive, Google Drive, Collabora, LibreOffice ezeket sok szempontból egyformán, részben eltérően kezeljük.

Listák

A listák mindig valamilyen itt speciálisnak tekintett karakterrel kezelt elemek, ez lehet akár soron belüli, de gyakorta egymás alá kerülő speciális karakter is, különösen az utóbbi esetben lehetnek látványosak.

A listák lehetnek akár rendezettek is (ehhez gyakorta betűket, számokat használunk), de egyszerűbb esetben pusztán rendezetlenek is. Most elsőre csak egy egyszerű, egyszintes listát tanulunk meg, a rendezett listák kezelését ennek a könyvsorozatnak a II. részében tárgyaljuk.

Az egymás alatti elemekből álló rendezetlen lista elemeit bevezető speciális karakternek bármit választhatunk, legegyszerűbb általában valamilyen pöttyszerű jel, mint egy kívánságlista :)

• alma

• körte

• barack

A fenti példában kitűnik, hogy a listákat a még jobb láthatóság kedvéért sokszor behúzzuk, például egy Tab karakterrel. Az irodai típusú szövegszerkesztőkben számos eszköz, gomb, párbeszédablak, és így tovább állnak rendelkezésre a listák kezelésére.

Címek, címsorok

A tagolás legfontosabb elemei egyértelműen a címek és címsorok használata.

A programozói és még annál is egyszerűbb szövegszerkesztőkben ezeket szintén itt speciálisan értelmezett karaktersorozatokkal kezeljük, mely általában az = jel illetve annak sorozata. Ezt a MarkDown (.md), WikiMarkUp és más fáljformátumú szövegekben is sokszor használják.

= Cím =

== Címsor 1 ==

=== Címsor 2 ===

== Címsor 1 ==

Az irodai típusú szövegszerkesztőkben ezek is bekezdés (paragraph(us)) módjára jelennek meg, méghozzá nem alapértelmezett vagy normál szöveg bekezdésként, hanem speciális karakter használata helyett nekünk kell beállítani, hogy az adott bekezdés a dokumentumot kezdő 1 darab cím, vagy pedig egy fő (1-es) vagy esetleg valamilyen al-címsor.

Az irodai típusú szövegszerkesztőkben a címet és címsorok szerkezeti szerepét stílussal állítjuk be, és ez biztosítja azt is, hogy a navigációban is megjelenjen és, ha kívánjuk még navigálhatóbbá tenni a dokumentumot akkor tartalomjegyzéket is be tudjuk szúrni.

Kiemelések

Egy információ átadásakor, akár szóban, akár írásban, sokszor fontos, hogy kiemeljünk valamit, egyes részletek kiemeltek legyenek.

Szóbeli közléskor kiemelhetünk egyes részeket például a hangsúly megváltoztatásával is.

Írásban, így a szövegszerkesztővel készített írásban is, a kiemelésnek számos módja lehetséges.

Sokszor láthatunk például csupa nagybetűs kiemelést címekben, olykor pedig a folyó szövegben is, bár ott általában túl harsány.

Gyakorta láthatunk és használunk is olyan technikát, ahol a kiemelt szöveget _ vagy * karakterrel vesszük körül, ez az egyszerű és/vagy programozói szövegszerkesztőknél egy gyakori technika. A _ karakter a múlt századi írógépes, vissza- és aláhúzós világra utal, de tipográfiailag ma már kifejezetten kerülendő.

A komolyabban formázni képes felületeken, mint például a blogokon, wikiken, és így tovább, illetve a kollaboratív, vagy saját gépes úgynevezett irodai típusú szövegszerkesztőknél, mint például a LibreOffice Writer, a Proton Docs, Collabora, Google Docs, és így tovább, a legegyszerűbb kiemelés általában az enyhén jobbra dőlt, úgynevezett italikus szöveg. Erősebb kiemelés a félkövér, még erősebb a kettő ötvözete.

Irodai szövegszerkesztők: bekezdések, stílusok

Tekintve, hogy a programozói szövegszerkesztők logikája a kódsor és a karakterek és a dokumentum között igazából ez a szerkezeti egység van, ezért eltérnek a folyó szöveg logikájától (vannak átfedések). A folyó szövegek legfontosabb szerkezeti egysége a karakterek felett a bekezdés. A bevitt sorok automatikusan tördelődnek bekezdésekbe.

A bekezdéseket az Enter billentyű segítségével az alapból láthatatlan (de amúgy megjeleníthető) új bekezdés karakter hozza létre.

A bekezdéseket stílusmegadás által szerkezeti elemhez lehet kötni. Az alapértelmezett bekezdés stílus a normál szöveg. A címnek illetve a címsoroknak használt bekezdések ilyen volta a stílusok közt adható meg.

A bekezdéseknek számos tulajdonsága van, amit 1-1 bekezdésre a Formátum menüben lehet megadni, de ez alkalmazható akár a többi azonos stílusúnak megadott bekezdésre is.

A bekezdések számos hasznos lehetőség közül a legfontosabbak a térközök. Ezek adják meg a bekezdések vizuális elválasztását egymástól.

Feladat: Írjunk meg egy tudományos miniesszét egy szabadon választott nyilvános témáról egy „irodai” típusú online, esetleg offline szövegszerkesztőben. A címet állítsuk be cím stílussal, a tudományosságot pedig azzal biztosítsuk, hogy hozzunk létre egy legfelső szintű címsort (címsor 1), melynek tartalma legyen: Források. Alatta a választott témához másoljuk be 2 webcímet. Tegyük ezt a 2, webcímet tartalmazó bekezdést rendezetlen listába, hogy az esszénk jól is nézzen ki! :)

Behúzások

A szöveg egyes bekezdéseinek, és az abban tördelődő soroknak is lehetnek speciális kiemelései. Erre láttunk példát fent a listáknál.

Az egyszerű és/vagy programozói szövegszerkesztőkben ezeket a behúzásokat kezelhetjük szóköz (esetleg alapértelmezett Tab) bevitellel.

Az úgynevezett irodai típusú szövegszerkesztőkben behúzásokat szinte soha nem viszünk be kézzel, mert a megfelelő elemek, például listaszintek, idézetblokkok is így tovább behúzása ezekben a programokban a már fenti is kihangsúlyozott és alkalmazandó stílusokon keresztül történik.

Irodai szövegszerkesztők és matematika: Felső és alsó indexek, képletek

Az írott szövegekben gyakorta találkozunk az egész világon használt matematikai műveleti és egyén jelekkel, könnyen lehet például, hogy az általános iskolai első osztályos kis matekkönyveinket, feladatlapjainkat is részben vagy egészben ilyen programokkal készítették.

Természetesen, már csak a programozás miatt is, a matematikai kifejezésekre is megvannak a sima szöveg szabványok, például a hatványozást gyakorta így írják le: 2^3 vagy 2**3.

Ezekben a programokban azonban megvan a lehetőség és ilyenkor érdemes is használni a matematikai kifejezések formázását.

Például az alapot valahányszor önmagával szorzó, fent látható hatványozást: 2^3 az ilyen programok maguktól is átalakítják a látványosabb és szabályosabb 2³ formára. A formázásokra szolgáló Formátum menüpontban ez is megtalálható.

A képleteket beágyazott („OLE”) objektumként lehet beszúrni ezekben a programokban:

Fájlok letöltése/mentése: txt? md? html? pl? odt? pdf? …

A szövegszerkesztőkből nagyon sokféle fájlformátumba menthetünk tartalomtól függően.

Az egyszerű szöveg karakterei általában utf-8 kódolási txt fájlokba kerülnek. A speciálisnak tekintett karaktersorozatokkal formázott szövegek mehetnek például MarkDown (.md) formátumba. Ha rajz, weblap, program vagy más kódot tartalmaznak, akkor értelemszerűen mentjük majd .svg, .html vagy például .pl fájlba. Ha ISO szabványos OpenDocument a tartalom, amit akár mások is továbbszerkesztenek, akkor mehet .odt fájlba, ha pedig legfeljebb csak korlátozott továbbszerkesztés a cél, akkor exportálhatunk egy .pdf fájlt is.

Feladat: készítsünk egy dokumentumot, amelyben többszintű lista van, lehet ez például egy növény vagy állat bemutatása. Rajzoljunk is a dokumentumra, de tartsuk észben, hogy ez egy szövegdokumentum, a rajz a szedéstükör kevesebb, mint felét töltse ki, nem prezentáció (ahol a szöveg nem érheti el egy dia felét). Igazítsuk a rajzot.

Megjegyzés: Az animáció orientált prezentációkat (magyarul: bemutatókat), melyeket ISO .odp esetleg .pptx fájlokba mentünk, alább tanuljuk majd.

Sokan kedvelik a klasszikus, 3-as élhosszúságú Rubik-kockát, amelynek kirakása, pár megismert szabállyal aránylag gyorsan megtanulható akár szabad szoftverrel is.

A 4x4-es Rubik-Sebestyén kocka gépi kirakása

Talán sokan láttam már 4x4-es kockát is, amit 44 éve Sebestyén Péter alkotott tovább a Rubik-kockából.

Ennek kirakása már a gépnek sem 1,5 másodperc, jóval komolyabb feladat, amit eddig másfél PERC alatt oldott meg a gép.

Most viszont egy főiskolás, Angliában jobb algoritmust írt, mint más korábban, és 2 kamera segítségével jócskán meg döntötte a kocka kirakásának eddigi nagygépes rekordját – írja a Slashdot a BBC nyomán.

A bristoli Matthew Pidden nemrég kezdte a főiskolát, érdekelték a Rubik-kockás videók, és mindössze 15 hét programozás tanulás után jött rá 1-2 hatékony matematika megoldásra, és egy nagy lépéssel beállította a jelenlegi 33 másodperces rekordot.

Lezajlott az idei digitális kultúra érettségi is, amely nem volt nehezebb a tavalyinál. A kívülállók számára a feladatsor meg is jelent annak rendje és módja szerint 11 órakor az Eduline-on.

A tavalyihoz hasonló, aránylag könnyű érettségi

Amint azt legkésőbb a pénteki mellékletekből már biztosan látni lehetett, az érettségi szerkezete a korábban jól megszokott volt a szövegszerkesztő, grafikai, táblázatkezelő, SQL-nyelvű asztali RDBM és programozási feladattal.

Az alábbiakban először a programozási feladat Perl lehetséges megoldását mutatjuk be, melyet nem volt nehéz elkezdeni.

Íme a Kihívás című programozási feladat egyik legegyszerűbb, kvázi "11-soros" megoldása Perlben:

print "1. feladat\nAdja meg az aktivitását: "; $actcodes="UGFK";
%values=('U' => 1, 'G' => 1, 'F' => 2, 'K' => 10);
$act=<STDIN>; chomp $act; print "2. feladat\nAz elért távolság: ";
@acts=split(//,$act);
for(@acts){$sum=$sum+$values{$_}; $actcodes =~ s/$_//g;};
print "$sum\n3. feladat\n";
if($actcodes eq "")
{print "Bravó! Jutalma még 10km.\n"; $sum=$sum+10} else
{print "Nem jár jutalom.\n";};
print "4. feladat\nEredménye: $sum km. ";
if($sum>=40 ){print "Gratulálok, kihívás teljesítve!\n"} else
{print "Legközelebb sikerül!\n"};

 Mi volt a "kihívás"? :)

A feladat most is csak az ismert 7-8 alaptechnikát tartalmazta, amit persze több módon meg lehetett oldani.

Első körben aktivitáskódokhoz rendelt számokat kellett kezelni, itt újdonságként be lehetett vetni a társított tömböket.

Ezt követően a megtett tevékenységek kódsorozatát kellett a felhasználótól bekérni, és a feladatból kiderül, hogy ezt kell majd betűnként feldolgozni, így a leghétköznapibb módon szétkaptuk egy tömbbe (substr is lehetett volna a megoldás). A szokásos for ciklussal végigmentünk a tömbön és a $sum változóba gyűjtöttük a beolvasott értékeket.

3 részfeladat tehát pár perces rutin munka volt, a 3. részfeladat megoldási módjával lehetett eltölteni az időt.

A feladat az összes tevékenységtípus felhasználásának vizsgálatot kérte, amire megint csak több megoldás létezhet, a fenti kód talán a legegyszerűbb trükköt mutatja, csináljunk előre egy $actcdoes sztringet és a ciklusban a létező legegyszerűbb módon vegyük ki a felhasználtat, meg is vagyunk hát a programozási feladattal :)

A szövegszerkesztő feladat

A szövegszerkesztő feladat egyértelműen könnyebb volt a tavalyinál, nem igazán kellett benne táblázatos trükköt alkalmazni, a fókusz most is a stílusokon volt, így a tavaly májusinál valamivel gyorsabban végig lehetett kattogtatni a LibreOffice Writerben vagy az MS Wordben.

Grafika

Mint azt a mellékletek ismeretében tudtuk, idén is a profi rajzprogramot, tehát az Inkscape-et kellett használni.

A rajzos program a tavalyinál több részfeladatból állt, így érdemes volt a digitális rajzolást korábban tényleg a kellő súllyal venni és valóban megszerezni ebben is a kellő rutint. A végeredmény ugyanakkor nem volt lehetetlenül nehéz, a központi feladat benne egy téglalap másolatainak elforgatása volt az Átalakítás menüponttal.

Táblázatkezelés

A táblázatkezelő feladatnak szintén sok részfeladata volt, de nem voltak túl nehezek, nagyjából a szokásos függvényeket kérte 2 kis munkalapon, a megfelelő rutin segítségével megnyugtatóan be lehetett gyűjteni a pontokat, be lehetett biztosítani legalább 2-es osztályzattal az átmenést.

Adatbázis

Itt a szabvány odb fájlt viszonylag könnyen le lehetett gyártani a LibreOffice Base-zel, és az egész feladatot egyszerűbb volt elkezdeni, mivel csak egy táblát kellett beimportálni, kevesebb SQL nyelv tudást igényelt a feladat, nagyobb részben hagyatkozott a lekérdezések sima tervező nézetére.

Az elvégzendő szokásos 5 lekérdezés leírása rövid volt és jól tagolt, akinek nem ellensége, hanem barátja a LibreOffice Base, az 10 és és fél 11 között itt begyűjthetett egy pár pontot.

Programozás

A programozási feladat megoldását már fent leírtuk, Nem volt nehéz, de itt is kellett használni a logikát az egyik részfeladathoz, de ez nem is meglepő, hiszen a digitális kultúra érettségi amellett, hogy egyéb művelődési területekhez kapcsolódok, rejtetten ösztönzi az informatikusi szakma iránti érdeklődést is, aminek az üzemeltetései ismeretek mellett a főiskolai szintje leginkább a programozás, a folyamatok szép leírása :)

Eredmények: jó eséllyel sok 3-as–4-es, 90% feletti eredményhez nagy rutin kellett

Összességében az idei digitális kultúra érettségi nem volt nehéz, tudásszintre, szóró részfeladatokra semmiképp nem volt nehezebb, mint a korábbi években.

Előnyt is, hátrányt is, talán kihívást jelenthetett, hogy egyik-másik feladat a korábbinál több részfeladatra volt tagolva.

A szövegszerkesztő feladat idén sem volt nehéz, legfeljebb egy bő félóra alatt végig lehetett rajta menni, legalább 20 pontot begyűjtve. A rajzos feladatban idén is volt kreatív rész, de nem volt most sem túl nehéz, aki komolyan vette a rajzolást, annak ment, bár nem volt elég művészi a feladat, hogy szép görbéket lehessen rajzolni.

Az adatkezelési feladatok továbbra sem igényelnek kreatív tervezést, nagyon speciális függvényeket nem kellett használni, el lehetett jutni a szövegszerkesztő, rajzos és táblázatkezelő feladat végére 10-ig.

A vége előtt bő 1 órával azt lehet mondani, hogy az adatbázis feladat mondjuk "ráhangol" a logikára. A táblázatkezelőhöz hasonlóan a korábbinál kevesebb adattal, függvénnyel kellett dolgozni, nem igen igényelt speciális függvényeket.

Végül a programozás 4 részfeladatából 3, összesen pár perces rutinmunka volt. Aki elég friss volt, annak még volt lehetősége mondjuk a fenti szép megoldást megtalálni a 3. részfeladatra, 3-as–4-es eredményt simán össze lehetett hozni, a magabiztos 5-öshöz azért középszinten is, idén is komolyan vett felkészülés és nagy rutin kellett. E nélkül előfordulhatott, hogy valaki nem ment át, őt bizonyára nem is annyira érdekli a digitális kultúra, viszont átmegy majd a szóbelin vagy ősszel.

A tantárgy szemléletéből továbbra is látszik, hogy a döntési helyzetben lévők még nem igazán látják az utat, hogy a digitális kultúra tantárgy valóban betöltse a kreatív, horizontális kompetencia szerepét.

SZERVÁC Attila, 2025. 05.12.,GPL, CC-BY-SA,

Mindenek előtt az FSF.hu Alapítvány, de nem utolsó sorban komoly partnerei jóvoltából óriási megtiszteltetés érte Magyarországot:

2025. szeptember 4. (előestével::3.) és 6-a között az Eötvös Loránd Tudományegyetem – az ELTE – ad helyet a digitális kultúra érettségin is használható legmodernebb irodai szoftvercsomag, a LibreOffice 3+1 napos nemzetközi konferenciájának, amely nagyrészt a LibreOffice 25 jövőjéről szóló előadásokat, kérdéseket tartalmaz.

Ahogyan arról a szoftvert kiadó, iparági szereplőket tömörítő világszervezet, a The Document Foundation számot ad, az immár 20 éve ISO-szabványos szöveg-, táblázat-, prezentáció-., rajz-. képlet- és adatbázis dokumentumokat kezelő standard irodai szoftvercsomag konferencia előadásai már most készülnek, a kormányzati, üzleti és magánfelhasználók kérdéseikkel, a fejlesztők pedig immár a következő, 2026-os kiadások újdonságaival tervezik megünnepelni a csomag jövőjét:

https://events.documentfoundation.org/libreoffice-conference-2025/

Zajlanak a gimikben a záróvizsgák, 6 nap múlva pedig itt a digitális kultúra érettségi. Na, de milyen és hogyan is zajlik ez? Pillantsunk bele.

A 3+3 utolsó felkészülési nap

A digitális kultúra egy horizontális művelődési terület, ma szinte semmilyen komoly szakma nem képzelhető el jó digitális írástudás nélkül, az egyik leggyakorlatiasabb tudomány.

Az érettségi elméleti szintje nem nehéz, az időkorlát miatt ugyanakkor rendkívül nagy rutint igényel, ezért különösen fontos, hogy meglegyen a törvény által előírt, jól dokumentált fakt, és a magabiztos sikerhez természetesen ilyenkor már túl vagyunk két próbaérettségin is.

A tavalyiakból kiindulva ismételjük át, milyen feladatokért kapjuk meg pontjainkat, ezek:

• Irodai szövegszerkesztés: alapvetően formázási feladatok a stílusokkal
• Digitális grafika: digitális rajzolás (Inkscape) vagy pixelgrafikus fotófeldolgozás (GIMP)
• Több-munkalapos táblázatkezelés
• Asztali relációs adatbázis-kezelés
• Egyszerű programozási rutin (tömbök, ciklus, feltétel, ...)

A szükséges nyelvek: SQL (az adatbázis-kezelő feladat 1 részfeladatát csak a szabvány SQL nyelvvel lehet teljes pontossággal megoldani), Perl, Python. Ajánlott az XML alapvető ismerete is, hiszen 1-1 XML-attribútum ismerete segíthet finomhangolni az eredményt; különösen igaz lehet ez 1-1 rajz részfeladatnál, hiszen, szabványról lévén szó, nem csak a megszokott irodai dokumentumok, hanem a rajzoló programok is XML-alapon működnek.

A készülést nagyban segítheti a korábbi érettségik feladatai, mintafeladatai megoldása időméréssel, bár jegyezzük meg, hogy a tavalyi érettségi környéki feladatlapokban és mellékleteikben is akadtak hibák és szívatások, a 2024-es érettségi szövegszerkesztő mellékletében például kódolási hiba fordult elő...

Diák szemmel

Fontos a szokásos eljárás: gyűjtsük a pontokat, amikor esetleg 1-1 részfeladattal elakadunk, menjünk tovább, a végén majd nyugodtan pótolunk ezekből is.

Az első 45 percben már közelítsük meg a 25-50%-ot pontszámban, utána már nyugodtan dolgozunk.

Vegyük figyelembe a rendszergazda ajánlásait, hogy hova mentsük a fájlokat, és rögtön a feladat megkezdése utáni első mentést követően a részfeladatoknál mindig mentsünk (Ctrl+S) :-)

Az érettségi előtt 3 nappal már rendelkezésre állnak a forrásfájlok, ezekből sok mindent lehet tudni, a puszta típusukból is látható például, hogy a grafikai feladatban digitális rajzolás vagy pixelgrafikus fotófeldolgozás lesz.

Rendszergazda szemmel

Íme néhány szempont, amivel megkönnyíthetjük diákjainknak az érettségit:

• A próbaérettségi során már az érettségin is beállított asztali környezetet használtuk (szabvány környezetben javaslatom: MATE vagy Cinnamon)
• Különösen a gépek és monitorok elhelyezésének ergonómiájára fokozottan vigyázzunk.
• Ügyeljünk a btime-okra, a gépek az érettségi alatt valószínűleg nem ntp-znek, de értelemszerűen fontos, hogy se a forrás- se a célfájlok btime-jai ne mutassanak a jövőbe, sok gondot megspórolunk magunknak és a diákjainknak, ha erre az előkészítés során fokozottan figyelünk.
• Fontoljuk meg, hogy mely alkalmazások fussanak már eleve a megnyitott forrásfájlokkal. Javaslatom szerint a Writer, a megfelelő grafikai program, a Calc és a Geany mindenképpen, utóbbiban a fájltípus legyen beállítva, a feladatlap nem utal arra, hogy a célfájl nevének végződése .pl vagy .py legyen, és ugyebár nem biztos, bár nem kizárt, hogy a she-hang line-t előkészítettük a célfájlban, ezzel adtam egy tippet.

Láthatjuk tehát, hogy ha a tapasztalatok alapján jól előkészítettük a terepet, akkor rendkívüli mértékben meg tudjuk segíteni a hétfőn beülő diákjaink élvezetes és laza munkáját, és az érettségi terem bezárásakor az elvégzendő mentéseket is a vasak újrahúzása előtt.

SZERVÁC Attila – CC-BY-SA 4.0