CC-BY-SA 4.0

* Digitális kultúra

* Digitális kultúra

A szabvány shell – rendszertechnika, programozás alapok 1

2025. november 24. - attror

Elindítjuk sorozatunkat, amely a szabvány shell-be enged betekintést, hiszen a telepítő indításától kezdve, a rendszergazda tevékenység legegyszerűbb szkriptjeiig ez az és jóformán egyetlen – eszköz, amellyel minden szabvány körülmény között biztosan dolgozhatunk.

A szabvány shell feladata, haszna és eredete

A számítógép 2 alapvető eleme a központi feldolgozó egység (CPU) és a memória.

Az ismert, általános célú operációs rendszerek a memóriát 2 részre osztva használják. Az egyik, extra védelemmel ellátott terület, maga a rendszer lényegi alapja, a kernelspace, a másik pedig az a memóriaterület, amelyben a gépi és emberi felhasználók által futtatott programok futnak, a userspace.

Az ember felhasználók tipikusan a háttértáron telepített alkalmazások ('app'-ok) közül szeretnék hol ezt, hol azt, esetleg többet is futtatni, amely interakciót igényel.

Ahhoz, hogy ezt megtehessék szükségük van tehát egy megfelelő környezetet, héjat biztosító programra, amelyből ezt megtehetik.

Ez a funkció a héj, a rendszergazdák, programozók által használt angol nevén a shell.

2-féle:

* grafikus üzemmódú és

* karakteres üzemmódú shellel szoktunk találkozni, előbbi egyszerű feladatok elvégzésére kényelmes, például egy mappa létrehozására, mi most a rendszergazdák illetve szkriptprogramokat írók számára legalapvetőbb, a  szabvány shell-el, fogunk fogalkozni, ez az a parancssori eszköz, amely már több, mint fél évszázada rendelkezésünkre áll, és amely a rendszergazdák, és a rendszerközeli szkripteket írok legalapvetőbb eszköze.

A shell környezete, a szabvány terminál és szabvány virtuális terminál emulátor, prompt

A szabvány shell-t vagy tty vagy vt terminál emulátorban futtatjuk.

Amikor elindult, akkor a prancsbeviteli jellel (pronpt) találkozunk. Nézzük meg, hogy tipikusan mit látunk ilyenkor:

user@host:~$ _

A záró $ vagy # karakter a normál vagy roor jogú felhasználót jelenti, a : után pedig az aktuális munkamappát láthatjuk.

A shell-be írt parancsainkat az Enter billentyűvel visszük be. A szabvány shell tiszta, beépített eszkötein kívül (builtins) külső, leggyakrabban coreutils segédeszközöket, alkalmazásokat is meg tudunk hívni argumentumokkal, Grafikus üzemmód alatt futó virtuális terminál emulátorban akár az ilyeneket is, melyek hasznosan ide naplóznak, például:

firefox -private-window https://debian.org/

Az alapokon túli kiegészítésekként a coreutils parancsok használata (például, ls, sleep, stb,) gyakran része a shell szkripteknek, de az átlátható szkriptelést figyelembe véve igyekezzünk a shell-ben írt programjaink során a legnagyobb mértékben a beépített eszközökre támaszkodni.

A shell programok imlicit és explicit meghívása

A shell-be gyakran implicit módon 'one-liner' programokat gépelünk, mint például egy

echo "Helló Világ!";

Helyesebb azonban még 'one-liner' esetében is a szkriptek általánosabb, az interpretert explicit megnevező hívást használni, shell esetében:

sh -c 'echo "Helló Világ!";';

A shell, mint rendszertechnikai célú programnyelv

A shell-t nem általános célú szkriptnyelvnek – mint például a Perl-t vagy Python-t – hanem alapvetően rendszertechnikai célú programnyelvnek – kell tekinteni, korlátozott mértékben másra is alkalmas.

Programnyelv, mert tartalmazza ennek kellékeit, mint például újrafelhasználás (szimbólunok (csak 0-terminált sztringek) , ...), modularitás, aritmetika, folyamatvezérlés (flow control).

Első példaprogram: "Írd le fiam százszor"

sh -c 'x=0; while test $x -le 100; do printf "Én vagyok a lexebb\n"; x=$((x+1)); done; # köszi'

Elemzés:

A szabvány shell nem ismer típusokat, csak 0-terminált sztringet tud, így az értékadó utasításnál nem kell típusra hivatkozni.

Az egyszerű vagy összetett utasításokat mindig a ; karakterrel zárjuk le.

A szokásos while ciklusban itt tesztelő feltételt adunk meg a shell szintaxisában -le <= jelentéssel bír, mivel a < karaktert amúgy adatátiránytó karakternek használha a shell.

A $ jel mögötte lévő kifejezésben visszakapott skalár sztring újrafelhasználását jelenti, ez lehet csak egy másik változónak közvetlen átadás, aritmetikai vagy karakterkezelő kifejés vagy akár subshell kiemete, bármi.

A kódblokk szintű modularitást több módon biztosítja a shell, a program elején definiálható saját függvénynél hagyományosabb, míg a ciklusban a do és done kulcsszavak között. A printf legegyszerűnn formáját használtuk.

Az aritmetikai kifejezést mindig (()) által tesszük itt értelmezhető aritmetikai egységgé. A ()-t a shell subsehll egységnek használja. A # mögötti rész pedig a kódban mindig hasznos megjegyzés :)

Betűtípusok értelmezése és megfelelő használata az Iskolában

Az Office 25, és a februárban érkező Office 26, illetve annak kapcsán, hogy a Microsoftnál 2023 óta az Aptos fontcsalád az alap, Italo Vignoli – The Document Foundation – TDF – vezető készített egy prezentációt a fontok használatáról.

Tartalomfejlesztési rész a digitális kultúra órán az iskolában

A digitális kultúra – ha digitális írástudásként nézzük – nem nélkülözheti az írást, ehhez pedig hozzátartoznak a fontok (betűtípusok), amelyek a d digitális kultúra órán az iskolában a tartalomfejlesztési részhez tartoznak, mint például a szövegformázás, a prezentáció készítés, rajzolás, webfejlesztés, animáció és így tovább. Mindez az érettségin és más iskolai feladatoknál is előfordul.

Aptos, Arial, TNR, Liberation? A font-családok szerepe

A fontoknak néhány fő családja van (gerneric-family), közülük  a legfontosabbak a

Talapatlan (Sans)

Talpas (Serif)

és a  mono általános font-családok.

Lorem ipsum

Lorem Ipsum

Lorem Ipsum

 

Jól látható, hogy melyik mire jó: Az alapértelmezettek a talpatlan, azaz a Sans fontok. Ezek a legolvashatóbbak.

A talpas, Serif fontok díszesek.

A mono fontok pedig fix szélességűek:

WWW

iii

A fontok átjárhatósága – kompatibilitás

Az Aptos vagy a Liberation Sans talpatlan fontok, számos helyen a tudományos életben, akár az iskolában vagy akadémiai szférában megkövetelik a használatukat akár csak Serif változataikéet. Mindekettő nyílt forrású font, előbbi esetében ez előrelépés a redmondi cég részéről, azonban mso licenc nélkül nem teljesen jogszerű a használata és nyomtatott vagy digitális terjesztése. A Liberation szabad (libre, open source, free) font-család, amely ügyel a metrikus (szélességi) kompatibilitásra.

Függetlenül attól, hogy az Aptos, régi Arial/TNR vagy Liberation font-családot használjuk, ezek helyettesítik egymást. Az alkalmazás automatikusan is helyettesít, és technikai szempontból nem számít, hogy melyik van a gépre telepítve.

Bármely szövegrészemre szabadon megadhatok bármilyen betűtípust, legjobb a Liberation szabad font-családot beállítani és használni. A behelyettesítés révén mindenhol jól fog működni.

Programozás és rendszertechnika alapok a tantermi webböngészőben! :)

Áttörés: Wasmra portolták a szabvány rendszert

Az iskolai környezetben sajnos a mai napok sokszor előfordul, hogy nem áll minden kapásból készen a gépeken a szabvány (ISO 9945) környezetben való alapvető programozási munkára és ezzel párhuzamosan főleg nem arra, hogy a rendszerüzemeltetési alapokat a 3. osztályosok elsajátíthassák. Azt persze látjuk, hogy a világ egységesedig a szabvány felé, de az ilyen tantermekben eddig több rendszergazdai munkát kellett beletenni, és sokszor hirtelen, hogy a tanulók megkapják a szabványos környezetet.

Nagy öröm, hogy a folyamat részeként most kezdeti állapotba került egy Wasm projekt, amely lehetővé teszi a webböngészőben a szabvány rendszer futtatását.

Szabvány rendszer a böngészőben

A kernel listára érkezett levélben érkezett a hír, hogy a kernelt és a szabvány shell-t sikerült Wasmra portolni.

Jelenleg a porjekt ott tart, hogy a kernel rendeseb bebootol, és elindul a szabvány shell, amiben lehet rövid programokat írni és futtatni röviden.

A projekt jelenlegi, kezdeti honlapja:

https://joelseverin.github.io/linux-wasm/

Teszt

Első körben az: "Írd le fiam százszor, hogy én vagyok a legszebb a világon" alap egysorost teszteltük:

a=0; while test $a -le 10; do echo $a; a=$((a+1)); done;

A tesztelés sikeresen lezajlott, így a szabvány shell-ben el lehet kezdeni a programozás tanulását.

Fejlesztendők, hogyan tovább?

A projekt alfa állapotú, de a stabilitásán már dolgozik a közösség.

A fájlrendszerre pillantáskor látszik, hogy az még nem teljesen implementált, például a kezdeti verzió még nem tartalmazott PRNG-t és hálózatot.

A rendszer jelenleg az ismert, alap vi szerkesztőt és a coreutlis-t viszont tartalmazza, így a programozás és a rendszertechnika tanulása akár már egy egyszerű böngészőben is kényelmesen megkezdhető! :)

Friss szoftverek, géptermi újdonságok: Hello, Forky! :)

Már csak néhány nap és visszatérünk a digitális kultúra órákhoz, ám ezelőtt rendszergazda mivoltunkban sem tétlenkedünk, és egy jó iskolában természetesen naprakésszé tesszük a szoftvereket immár az érettségi új környezetére is gondolva.

Operációs rendszerek a gépeken

A technikailag és adatvédelmileg elvárható szinthez legkésőbb most frissítenünk kellett a gépeket.

A szabvány rendszert illetően a minimum elvárás a Debian 12, de tesztelhetjük már a 13-ast is, erről alább, amennyiben Windowst is tennék valamelyik gépre a Debian mellé, akkor ott már csak a 11-es változat jogszerűen elfogadható végső esetben natívan, de inkább virtuális gépen.

Hello, Forky! :)

Szabvány – tehát ISO – alapú gazda operációs rendszerként bármi választható, akár MacOS X is, de jobb, kényelmesebb és az adatkezelési jogszabályok biztosítására is megfelelőbb egy nyílt forrású rendszer.

Közülük az aktuális stabil Debian 12 telepítése legalább vendég OS-ként remélhetőleg már megtörtént, ez alapból Office 25-tel, a GIMP, Inkscape, Perl, Python és Geany kellően friss verziójával érkezett az érettségire a nyáron.

Most viszont már mindenképpen érdemes kipróbálni a Forky becenevű 13-as verzió előzetesét is, mert megérkeztek asztali oldalon az első komoly újdonságok.

Az első a LibreOffice újabb verziója, amelyről a hét során már szóltunk, de a ShotCut videószerkesző augusztusi változata is helyet kapott már a rendszerben.

És ha már teljes körű multimédia készítése merül fel, itt a másik jó hír a hétre, megérkezett a kedvenc rendszerünkbe a FluidSynth 2.5 is. Ez hatalmas mérföldkő a MIDI-alapú zeneszerkesztésben, ugyanis ez az első komoly szoftver, ami már támogatja a MIDI 2.0 szabványt és a nagyobb hangbankokat e mellet a DSF (letölthatő) hangfont formátumot, így az eredményünk jóval szebb lehet.

 

Európa éllovas a LibreOffice 25 és az ODF használatában, az ICC is az ODF-re váltott

Már egy éve, a LibreOffice 24 megjelenésekor is látni lehetett, hogy nagy siker lesz az Office 25 megjelenése, és a nemzetközi közszféra gyorsan fordul majd felé.

Digitális szuverenitás az ODF és európai szabványokkal

Jövőre 20 éves lesz az ISO nyilvánosan specifikált OpenDocument szabványa, amely a opernDocument Text-től a relációs adatbázis fájlokig határozza meg a szabványos dokumentumok formátumát.

Amióta a az ISO szabvány megjelent, ez alapvetően formálta át a digitális kultúra világát, az alapvető irodai dokumentumok már mind XML-alapúak, mint például az odt/docx vagy az odc/xlsx. Nin már ppt sem, csak szintén az XML-re épülő szabvány prezentációk, az odp (esetleg pptx) fájlok, továbbá immár szabványos a rajzdokumentumok vagy a matematikai képletek formátuma is és szintén szabványt kapott az adatbázisfájlok formátuma is, ez az odb.

Jövőre ünnepeljük az egyedülálló világszabvány 20. évfordulóját, de ez nem csak a komolyabb magán dokumentumszerkesztőknek ünnep, hiszen a magyar nyilvános szektorban is már régóta elvárt a szabványnak való megfelelés legyen szó a digitális kultúra óráról vagy más közintézményekről.

A szabvány pedig minden kontinens, így EUrópa szereplői számára is lehetővé tette a szabványos digitális szuverenitást, amely ma már az adatvédelem szempontjából is alapvető elvárás.

A szanványra váltás – elsősorban emberi – költsége jócskán megéri a szabad verseny-alapú rövid-, közép- és hosszútávú stabil támogatásért, és az adatvédelemért, ezt példázta csak az elmúlt hetekben a német államok, városok, a francia és osztrák minisztérriumok, rendészeti szervek Office 25-re és teljes szabad kollaboratív rendszerre váltása.

Most, példa nélküli gyorsasággal, 2-3 hónap alatt az ICC váltott a LibreOffice-alapú, az abból szármató Collabora Office-ra épülő teljes kollaboratív szolgáltatás nyújtó európai openDesk platformra.

Office 26 heteken belül

Mindeközben minden Office 25-felhasználó már nagyon várja az Office 26 első bétáját és kiadásra jelölt változatát. A béta a téli szünetben várható, majd pár hét múlva az RC, hiszen a kiadás februárig megtörténik.

A wiki-alapon fejlesztett kiadási megjegyzésekben már láthatók az első kedves új képességek.

Például az adatBázis (Base) kliens több-felhasználós módja sokkal kényelmesebb folyamatot tesz lehetővé, gyorsult a kirajzolás és a képernyőmentés is.

Alapvető újdonság a digitális kultúrában a jellemzően táblázatokat nem tartalmazó, viszont pillekönnyű és szintén szabványos MarkDown dokumentumok kezelése, ennek a formátumnak a használata ma és a jövőben már szintén egyre inkább elvárás a szöveg-alapú dokumentumok kezelése, a digitális kultúra területén.

Firefox: még biztonságosabban, a kiegészítőkkel is

A digitális kultúra területén jó ideje megkerülhetetlenek a webböngészők.

Jelenleg 2 nagy nyílt forrású webböngésző verseng a piacon, a Google Chromium és a Mozilla Alapítvány: Firefox böngészője és változatai.

A 2 vezető böngésző közül a Firefox a biztonságosabb, nem véletlen, hogy az oktatásban is általában a szakemberek többsége ezt ajánlja.

Az alap biztonság: a Firefox privát mód

Tanuló közösségünkben, ahol nem dedikált eszközökön tanulunk fontos, hogy:

  • Senki ne maradjon sehol bejelentkezve véletlenül
  • Ne tárolódjanak egyéni sütik és előzmények

Ezeket elsősporban a Firefox támogatja, bár közelíti a megoldást a Google alapvető nyílt forrású Chromium böngészője is.

Firefox. új anti-telemetria eszközök

A biztonságos, nyílt forrású rendszerek preferálása jól illeszkedik a Firefox filzófiájába, ezért rendszergazdaként is érdemes erre odafigyelnünk.

Novembertől a Firefox megköveteli az új kiegészítő-telepítéseknél, hogy a felhasználóknak kifejezetten jóvá kelljen hagyniuk az aditt kiegészítő bármilféle adatgyűjtési szándékát.

Ezen kívül új fejlemény, hogy a Mozilla készül egy az eddig ismereknél sokkal finomabb és magánszféra-központúbb címsor-ajánlásra is, melyet az Alapítvány a következő hónapokban készül tesztelni és siker esetén bevezetni.

OpenBSD 7.8

A féléves ütemnek megfelelően megjelent az OpenBSD 7.8 új biztonsági képességekkel és persze a legkülönbözőbb felhasználásokra frissített csomagokkal.

R.Pi 5 és más hardvertámogatások

A legizgalmasabb fejlesztések egyik kétségkívül a Rasberry Pi 5 lapára épülő gépek támogatása, mint például a Raspberry Pi 500+ billentyűzetbe épített modern, zöld számítógép.

De megemlíthetnénk például a Cadence és RTL 812x hálózati csatoló-fejlesztést is.

Naprakész asztali csomagok

A stabil alaprendszer lenyűgöző fejlesztés üteme mellett stabil az asztali csomagok frissítése is.

Az asztali környezetek között ott van a GNOME 46 és az Xfce 4.20 asztali környezetekkel érkezik.

Természetesen, mint minden más modern rendszer, beépítetten tartalmazza a LibreOffice 25-öt, az aktuális böngészőket és kreatív média szoftvereket.

A Perl 5.40, a Python 3,12, a Node.js 22.20 található benne a magasabb szintű szkriptnyelvek közül.

A 6.12-es kernel ősze az eszközeinken

A Debian 13 Trixie megjelenése után az Android 16 is általánosan elérhetővé válik

Az előzetes tervek szerint nyáron megérkezett a közkedvelt Debian univerzális operációs rendszer pár hónapja várt 13-asa verziója az Office 25-tel és más, főleg asztali újdonságokkal, új kernellel.

Android 16 általános elérhetőség

Ebben a hónapban elindult az Android 16 várt általános terjesztése is, amit először természetesen a Google Pixel telefonokon illetve a Samsung legújabb csúcskategóriás telefonjain lehetett használni, a koreai cég jóvoltából azonban most (és a következő 10 hétben ugrásszerűen megnő a lassan a natív Linuxszal összeolvadó Android felhasználóinak tábora.

Egyesülő szabvány rendszer a telefontól a nagyobb eszközökig

Az új, 6.12-re épülő infrastruktúra több szempontból bátran nevezhető mérföldkőnek az IT világában.

Ennek fókuszában az egységesülő világ áll. A Linux már több, mint egy évtizede vezető rendszermag a világon, egyeduralkodó a szuperszámítógépeken, vezető a küldetés-kritikus rendszereken, a felhőszolgáltatásokon, a tableteken, teelefonokon és szinte minden körülöttünk lévő eszközön és az oktatástechnológia olyan területein is, mint a ChromeBook és hasonlók és már egyértelműen game changer az asztali felhasználásban is.

Az olyan nagy Linux-alapú cégek, mint a a Google és a Samsung és más eszközgyártók egyik nagy célja mindeme Linux-alapú termékeik minél nagyobb egyesítése.

Egységes élmény

Az Android 16 egyik központi eleme a továbbfejlesztett Android Virtual Framework keretrendszer, a jobb képernyő-adaptív alkalmazások és mások.

A most általánosan elérhetővé váló Android 16 minden általánosan használható eszközünk számára elérhetővé teszi, hogy a megszokott Android/Linuxunkon virtuális Debian gépben minden kedvelt natív alkalmazásunkat futtathassuk a megszokott biztonsággal és kényelemmel, amit a céges és közösségi erő még nagyobb összefogása biztosít.

Startol a tanév: erősödik a nyílt forrás az oktatásban

A rendszergazdák a nyár végén frissítették az operációs rendszereket a legfrissebb, 2025-ös verziókra és tesztelték azokat.

Alighanem ezek a számok már látszanak a StatCounter szeptember eleji méréseiben.

Windowsok: -2%, erősödnek a Linux-alapú rendszerek

A Windowsok piacán egy hónap múlva egy termék marad.

Sokan biztonsági, anyagi, szabványossági és kényelmi okokból nem akarják a következő éveiket a Windows 11 fogságában tölteni, így a Windows felhasználás -2%-kal, az asztali rendszerek valamivel több, mint 2/3-ára (69%) esett.

Lassú csökkenést mutat a Mac OS-ek aránya, érdekes módon a gépek csak szűk 9%-a azonosítja Mac OS X-ként magát, összesen valamivel több, mint 13%-ot tesznek ki. Míg a Windows enyhe további gyengülést mutatott, az Apple vezető operációs rendszere hatalmas hanyatlást szenvedett el a nyáron.

Több, mint 15%-ott tesz ki a Linux illetve azon rendszerek aránya, amelyet a felhasználók anonimként használnak.

A magukat azonosító klasszikus Linux-disztribúciók, elsősorban a Debian és leszármazottaik, melyek nálunk az érettségin is használhatók és a Google ChromeOS enyhe erősödéssel ismét megcélozzák az 5% stabil áttörését.

Érdekesség, de talán a tanévhez közelítve nem meglepő, hogy ezen belül az általános Linux-disztribúciókba lassan becsatlakozó ChromeOS augusztusban jobban erősödött, mint a többi.

A legbeszédesebb azonban az önmagukat nem azonosító, vélhető kivétel nélkül Linux-alapú rendszerek száma, melyek vélhetően Androidot is hordoznak és szinte kivétel nélkül Linux-alapúak.

Ezek aránya augusztusban nem kevesebb, mint 11.5% volt.

Előrejelzés: decemberig tovább erősödik a nyílt forrás

 A szabad szoftverek az elmúlt 20 évben egyre ajánlottabbak az oktatásban.

Ennek legalább 2 fő oka van:

* Szabványosság. A szabad szoftverek, mint a LibreOfice 25, a mobil eszközökön futó Android/Linux, a Firefox és a Chromium böngésző stb. az interoperáblis, stabil ISO szabványokra épülnek.

*  Kényelem/biztonság: az alkalmazások (népszerű rövidítéssel appok) gyorsan, kényelmesen futnak, miközben a nyílt forráskódnak köszönhetően pontosan lehet tudni, hogy mit csinál a szoftver, ami az adatvédelem legszükségesebb, legalapvetőbb kulcsa.

Így főleg a 2006-os események indította robbanás óta, a nyílt forrás már nem csak a hétköznapi életünket, bankjainkat, közlekedésünket, közösségi oldalainkat stb. irányítja, hanem ott van a fent felsorolt és szinte minden hétköznapi alkalmazásunkban.

Sőt a nyílt forrás az eszközeinket is dominálja elsősorban az Android/Linux révén.

Sőt a nyílt forrás nélkül le sem lehet érettségizni, hiszen a webböngészők alapja a nyílt forrás, a grafikai programok alapja a nyílt forrás, a programozás alapja a nyílt forrás, a szabványos adatbázis-kezelés alapja a nyílt forrás.

Így nem meglepő, hogy a mobil eszközök után az asztali nyílt forrású rendszerek részesedése is már jó ideje erősödik, és valószínű, hogy tovább nő a részesedésük újvére.

Lehallgat, átver a zárt forrású szoftver? Jövőre már Te is feljelentheted

Az EU termékfelelősségi irányelvének megfelelően módosul a hazai törvényszabályozás.

Zárt szoftverek károkozása, jön a nagyobb szoftverbiztonság

Jövőre az Emberi Jogik Világnapja előtt 1 nappal lép életbe az új szabályozás, amely tekintettel van a forráskódra.

LibreOffice 25-tel: előnyben

Már eddig is magabiztosan vettünk le egy konzervet a polcról, hiszen tudtuk, hogy összetevőit, hatásának módját laborokban bevizsgálták.

Ugyanez eddig nem volt alapvető elvárás a használt szoftverek esetében sem a tanteremben sem a privát vagy küldetéskritikus üzleti életben a saját eszközök nagy részén, bár a nyílt rendszermag, elsősorban a Linux most már több, mint egy évtizede megnyugtatóan ketyeg a legtöbb általunk használt kritikusan fontos rendszer alatt, gondoljunk csak például a Google összes termékére, a Microsoft-felhőre és így tovább.

A zárt rendszermagok esetében pedig mindennaposan a felhasználó hozzájárulása nélküli lehallgatási botrányok, ráadásul utólagosan perelni is nehéz volt eddig "köszönhetően" például a józan ésszel kevésbé elfogadható zárt licenceknek illetve a szabvány adatbiztonság elhanyagolásának.

Ugyanakkor, mint a már sokéves gyakorlat is mutatja, már évek óta az üzleti, a köz- és magánszféra munkaállomásain is jó minőségben használhatók a minden ISO-szabvány kielégítő nyílt forrású szoftverek, mint például az Android vagy más Linux-alapú rendszerek, a LibreOffice 25 és így tovább.

A zárt forrású szoftverek esetében viszont innentől az egyéni és tömeges perek is sikerrel indíthatók lesznek.

süti beállítások módosítása