Elékezett a július, a szóbeli érettségik utolsó pár napja, a közhasznú The Document Foundation gondozásában pedig megjelentek a LibreOffice 25-alapján a szabványos Szövegszerkesztés, Táblázatkezelés, Adatbáziskezelés témájú tetszetős és átfogó felhasználói kézikkönyvek.

A nyári szünet előtti utolsó nap éjfelén a táblázatkezelés komolyabb szintjeibe való betekintéshez adunk közre egy kis doksit:

A LibreOffice-ban a táblázatok sokszor használhatók adatkészletek összesítésére és elemzésére, nem mindig van szükség a LibreOffice Base által kínált szabványos és komplex relációs adatbázisok használatára.

A Calc viszont egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy az egyszerű felületen is, akár URL-ből is behúzhassunk adatokat és az egyszerűbb adatbázisszerű műveleteket elvégezzük velük, ami elő tudja készíteni a relációs adatbázisok használatát is.

Ezen felül jól használhatók a makrók is:

https://wiki.documentfoundation.org/Macros/Calc

Adatbázis-bevezető

Egy tipikus relációs adatbázisban a kapcsolódó adatok táblázatokba rendezettek, azon belül pedig rácsszerű sor- és oszlopsorozatban, hasonlóan egy táblázatkezelő nunkafüzetéhez. A táblázat minden sora egy adatrekordot jelent, míg minden oszlop egy mezőt jelent az egyes rekordokon belül. Egy mező minden cellája egy egyedi adatelemet vagy attribútumot tartalmaz, például egy nevet, míg minden rekord kapcsolódó attribútumokból áll, amelyek egyetlen entitásnak, például egy személynek felelnek meg. Egy adatbázistábla általában rögzített számú mezőt, de határozatlan számú rekordot is tartalmazhat. A táblázat akár sok-sok ezer sorból állhat, de az egyes rekordok könnyen megtalálhatók, lekérdezhetők és frissíthetők információs kérések, úgynevezett lekérdezések segítségével, amelyek olyan rekordokat keresnek, amelyek megfelelnek egy meghatározott feltétel-készletnek. Ez a könnyű hozzáférés teszi az adatbázistáblát hasznosabbá,

mint az információk egyszerű rendezetlen táblázatba való eltárolása.

Az adatbázistábla koncepciójának szemléltetésére vegyünk egy osztályozólap példáját.

E zen a lapon minden sor az órát töltő egyes diákokat jelöli, míg minden oszlop a nevüket és az osztályzatukat tartalmazza. Ezzel a táblázattal gyorsan megkeresheti az egyes diákok osztályzatait egyszerűen a nevükre keresve, és meghatározhatja, hogy mely diákok kikeresik az osztályzatot az elégtelen átlagpontszámú rekordok kiszűrésével.

Sok modern adatbázis-kezelő rendszer a relációs adatbázis modellen alapul,

amelyben az adatokat és a kapcsolatokat egymással összefüggő táblázatok sorozata képviseli.

A LibreOffice professzionális irodai programcsomag Base komponense egy teljes funkcionalitású relációs adatbázis-kezelő rendszer. A Calc „csak” egy progi táblázatkezelő, ami viszont képes egyszerűbb adatbázis műveletek elvégzésére is.

A Calc, mint adatbázis-szerű program

Más táblázatkezelőkhöz hasonlóan a Calc egy munkalapja is hasonló egy sima, nem relációs adatbázistáblához, és lehetséges, hogy egy adatbázistábla egy Calc munkalapban legyen. Az adatok mélyrehatóan elemezhetők számos eszköz és függvény segítségével,

• rendezhetők,

• szűrhetők,

• elemezhetők kimutatás (pivot) táblában

• és vizuálisan megjeleníthetők 2D/3D diagramokon és grafikákon.

Fontos az is, hogy a Calc nem helyettesíti a teljes funkcionalitású szabványos adatbázis-alkalmazásokat, mint például a LibreOffice Base, de hasznos lehet az adatok kezeléséhez számos kisebb személyes vagy szakmai környezetben.

Külső adatok linkelése

Profi környezetben az adatbázis-szerű adatokat a megfelelő külön formában tároljuk, nem közvetlenül a .ods (pláne nem .xlsx) fájlban, sőt, más oka is lehet, hogy dinamikus forrásból dolgozunk. Ezeket először is hozzá tudjuk adni a Munkalap menüvel.

Adatbázis-tartomány létrehozása a munkalapban

A következő lépéseket pedig már a Adatok menüben tesszük meg, itt adhatunk meg Adatbázis tartományt, akár a fent csatolt meglévő külső forrásokra is hivatkozva.

Két elsődleges szakaszcímmel feljebb, A Calc, mint adatbázis-szerű program elsődleges szakaszban írtunk a munkalapunkon létrehozott adatbázis-tartomány kezeléséről, elsősorban a rendezésről és a szűrésről.

A rendezést több kulccsal is el tudjuk végezni.

Az adatbázis-tartományunk lekérdezés-szerű szűrésére pedig természetesen továbbra is az Adatok menü áll rendelkezésünkre.

Az adatbázis-tartomány létrehozása során meghatároztuk a mezőneveket.

Próbáljuk ki először az általános szűrő beállításokat.

Ha már végeztünk életünkben elemi, 1-táblás lekérdezéseket, akkor a felület már teljesen ismerős lesz az adatbázis-tartomány lekérdezésekor, szűrésekor.

Operátorokat, mezőneveket, feltételtípusokat és értékeket határozhatunk meg, amelyek alapján egyszerű lekérdezés-szerű szűrőket adhatunk meg.

A részletes beállításokat is érdemes megnézni, itt kétségkívül az egyik legizgalmasabb, hogy az értéket szabályos kifejezésekként is kezelhetjük, amelyekről az általános iskolás logika/programozás témák alkalmával már tanultunk.

A LibreOffice 25 moduljainak, teljes, eredeti kézikönyveit itt találhatjuk meg:

https://documentation.libreoffice.org/en/english-documentation/